Studio KVARC Kft.

Studio KVARC Kft.

  • Kezdő oldal
  • Építészet
  • Rólunk
  • Fáma
  • Kapcsolat
  • HU
  • EN

Magyar Állami Operaház rekonstrukció

Budapest, VI. kerület, Andrássy út 22, közönségforgalmi területek tervezése

Lépték: 3500 m2 

Generáltervező: ZDA Zoboki Építésziroda

A Magyar Állami Operaház komplett felújításon esett át, kívül-belül megújult. A közönségforgalmi területek rekonstrukcióját a mi csapatunknak volt szerencséje tervezni, az Előcsarnoktól az előkelő szalonokig.

Közönségforgalmi terek alatt valamennyi olyan helyiség és tér együttesét értjük, ahol a vendégek, látogatók tartózkodnak, közlekednek. Ezek az Operaházban műemléki, impozáns terek, valamint magas színvonalon megvalósuló új fejlesztések. A házon az építés kora óta számtalan átalakítás történt, melyek főleg a belső tereket érintették. A mostani rekonstrukció és korszerűsítés lehetőséget adott a korábbi értékek megtartására, a tévedések korrigálására. A Medgyaszay István és később a KÖZTI tervezte felújítások és átalakítások eredményeit mérlegeltük, és ezek alapján döntöttü̈nk azok megtartásáról, vagy új, jobb megoldások alkalmazásáról. Az egyik legfontosabb kompozíciós elv, amit a közönségforgalmi terek belsőépítészeti tervezésénél követtünk, az épületben haladás dramaturgiájának erősítése. A házba való belépéstől az auditóriumba érkezve, az előadás kezdetéig, egy folyamatosan fokozódó történet részesei vagyunk. Az épü̈letben ahogy halad a látogató, élményeket szerez, majd az auditóriumban elcsendesülő tér és hanghatások után a színpadon maga a történet, a helyszínek és a zene kezd folytonos változásba. A rekonstrukciót ezért úgy terveztük, hogy ezt az Ybl által felépített téri, építészeti mesés történetet jól lehessen érzékelni. Ez vonatkozik a restaurátori díszítőfestések és dekoratív felületek helyreállítására és azok összehangolására, a kialakítandó komplex belső világításra és valamennyi térelemre.

studio, KVARC, Operaház, opera, előcsarnok, műemlék, Andrássy, Ybl, világörökség, rekonstrukció, felújitás, Budapest, épitészet

studio, KVARC, Operaház, opera, előcsarnok, műemlék, Andrássy, Ybl, világörökség, rekonstrukció, felújitás, Budapest, épitészet

studio, KVARC, Operaház, opera, előcsarnok, műemlék, Andrássy, Ybl, világörökség, rekonstrukció, felújitás, Budapest, épitészet

studio, KVARC, Operaház, opera, előcsarnok, műemlék, Andrássy, Ybl, világörökség, rekonstrukció, felújitás, Budapest, épitészet

studio, KVARC, Operaház, opera, előcsarnok, műemlék, Andrássy, Ybl, világörökség, rekonstrukció, felújitás, Budapest, épitészet

studio, KVARC, Operaház, opera, előcsarnok, műemlék, Andrássy, Ybl, világörökség, rekonstrukció, felújitás, Budapest, épitészet

studio, KVARC, Operaház, opera, előcsarnok, műemlék, Andrássy, Ybl, világörökség, rekonstrukció, felújitás, Budapest, épitészet

studio, KVARC, Operaház, opera, előcsarnok, műemlék, Andrássy, Ybl, világörökség, rekonstrukció, felújitás, Budapest, épitészet

studio, KVARC, Operaház, opera, előcsarnok, műemlék, Andrássy, Ybl, világörökség, rekonstrukció, felújitás, Budapest, épitészet

studio, KVARC, Operaház, opera, előcsarnok, műemlék, Andrássy, Ybl, világörökség, rekonstrukció, felújitás, Budapest, épitészet

studio, KVARC, Operaház, opera, előcsarnok, műemlék, Andrássy, Ybl, világörökség, rekonstrukció, felújitás, Budapest, épitészet

 

Ybl Miklós Operaháza földöntúli, időtlen szépséget közvetít. Ember alkotta, mégis isteni. Hála, hogy jelen lehettünk. Egy olyan kor tanúépülete, melyben mai szemszögből nézve felfoghatatlan szellemi, művészi, kulturális sűrűsödés jött létre. A világ legszebb operaháza. Mégis rengeteg sebet kellett begyógyítani rajta, leporolni róla a port, a rárakódott, megkövesedett rétegek alól kiszabadítani a valódi, eredeti lényegét.

Az Operaház közönség által bejárható belső tereire úgy tekinthetünk, hogy azok az építészet szerves folytatását valósítják meg: nem beszélhetünk külön „külső és belső” építészetről. Az épületben egy nagy összművészeti alkotást láthatunk, ahol nem válik el az építészet és a belsőépítészet, a festészet és az iparművészetek, hanem egy meghatározott rendező elv szerint egy egésszé kapcsolódnak össze. Ebben a komplexitásban az elméleti gondolatiság és a zseniális ösztönösség egyszerre jelenik meg. Ennek köszönhető, hogy a ház egyszerre tud egységes képet mutatni, ugyanakkor minden térben újdonsággal is szolgálni. Ybl gondot fordított arra, hogy a teljes közönség számára érthető, mesélő motívumrendszert alkalmazzon az építészeti, belsőépítészeti elemeken.

A földszint és a főemelet mitológiai tematikája után a felsőbb szinteken egyszerűbb, közérthetőbb mintázatok jelennek meg. Az ornamentikát finoman vegyíti geometrikus, vagy figurális díszítéssel.

Arra törekedtünk, hogy a ma tervezett „belsőépítészet” ugyanezt a gondolatmenetet folytassa. A terekben megjelenő új elemek, rekonstrukciók vagy újonnan tervezett tárgyak között a közönség különbséget tudjon tenni, miközben a minőség érzete és az összhang nem sérül. Ez biztosítja a korhűséget és a gondolati tisztaságot - a „belsőépítészeti” tervezés ebben az esetben szinte észrevehetetlen.

A XXI. század igényeit úgy kell kiszolgáljuk technikailag, hogy a ház eredeti szépségében jelenhessen meg. Ugyanakkor ne egy múzeum legyen, hanem egy működő, élő operaház.

Fontos szempont volt, hogy a közönségforgalmi terek az Ybl által eredetileg tervezett térkapcsolatok logikája szerint működjenek. A korábban szétaprózott terek kapcsolatait visszaalakítottuk, és megfelelő mai funkcióval láttuk el. Az elmúlt évtizedekben más funkcióval használt terek felületeit, az eredeti, művészi felületképzésekkel állítottuk helyre, nyílászáróit ennek a régi-új helyzetnek megfelelően változtattuk meg.

Dimenziójukból és egyediségükből adódóan a közönségforgalmi területek alapvetően nem helyiségekből, hanem terekből állnak. Hatalmas, impozáns, egyedileg megkomponált terekből. Azonban Ybl úgy gondolkodott, hogy a fennkölt terek mellett az apró zugoknak is jelentősége van, hiszen ezek adják a ház intimitását, meghittségét, élhetőségét.

A tervezés során háromféle tértípussal foglalkoztunk:

  1. Jó állapotban lévő eredeti terekkel, melyekben a történetileg hiteles rekonstrukció megvalósítható
  2. Hiányos állapotban lévő terekkel, melyek az ihlettörténet alapján rekonstruálhatóak
  3. Új terekkel, melyeket a kulturális folytonosság elve nyomán alkottunk, illeszkedő kortárs részletekkel

 

  1. Történetileg hiteles rekonstrukció - Előcsarnok, Ünnepi szalon (Vörös szalon), Királyi szalon (Székely Bertalan terem), Nagybüfé (Feszty Bár)

Elsődleges építészeti és belsőépítészeti szempont az Ybl Miklós tervei alapján épített állapot történeti rekonstruálása, lehetőség szerint térszerkezet, anyag-, felü̈let-, színhasználatban és szellemiségében is. A rekonstrukció alapját a történeti kutatások adják (archív fotók, levéltári kutatások, szöveg elemzések, restaurátori feltárások).

  1. Rekonstrukció az ihlettörténet alapján - Földszinti ruhatár, 3. emeleti cukrászda

Azokon a helyeken, ahol nem lelhető fel hiteles forrás, vagy a funkció változása megváltoztat egy részletet a műemléki terekben, ott az Operaház tervezésekor Ybl által ismert, használt előképeket – Semperoper, Burgtheater – és az ő kapcsolódó alkotásait használjuk gondolati sorvezetőnek, ihlettörténeti előképnek. A jelenlegi földszinti ruhatár a ház megnyitásakor inasváró volt, puritán, egyszerű kialakítással. Új mennyezetét a felette lévő impozáns félemeleti ruhatár mennyezete alapján alakítottuk ki, természetesen a térhez illesztve. Ahol új elemeket hoztunk létre, ott az eredeti motívumokat gravíroztuk, jelezve, hogy ezek újonnan készültek.

  1. Illeszkedő terek létrehozása a kulturális folytonosság alapján, kortárs elemek létrehozásával - Karzatlépcsőházak, földszinti patkó mosdók
    A liftbeépítés és a minden szintre történő beérkezés igénye miatt a karzatlépcsőházakat lépcsőszerkezetükkel együtt újjá kellett építeni. Eredetileg ezek a lépcsőházak az utcáról rögtön a karzatra érkeztek, elkülönítve a hétköznapi embereket az arisztokráciától. Kialakításuk nagyon egyszerű volt, az eredeti Ybl-tervekhez képest leegyszerűsített. A mostani felújítás során ide kerültek az új liftek, illetve valamennyi szintre bekötő lépcsőkarok, biztosítva az akadálymentes megközelítést, valamint a szintek közötti gyors és egyszerű közlekedést.
    Mivel a karzatlépcsőházak a közönségforgalmi terület teljes értékű részévé váltak, az archív fotók alapján rekonstruáltuk az Ybl által idetervezett ornamentikát, átfogalmazott, gravírozott kivitelben. A lépcsőterek kaptak egy folyamatosan emelkedő, boltozatra emlékeztető álmennyezetet. A karzatlépcsőházak megjelenése így kortárs és klasszikus egyben, ahol a terrazzo padló, az intarziás kő lépcső és a falburkolat ugyanolyan részletgazdag, mint a külső terekben.

 

Hans-Georg Gadamer gondolatával illusztrálva:

„… Az emberiség saját történetén keresztül érti meg önmagát és világát. Minden pillanatban benne állunk egy történeti folyamatban, mely lényegünkhöz tartozik. Minden megértés e történeti kontextuson keresztül történik. …”
Az épü̈letet úgy tervezzük, hogy a jelen pillanat folyamatában illeszkedjen az előzményekbe, ne okozzon törést, magában hordozza a múltat, előfeltételezze a jövőt.

 

Komplex belső világítás 

Az Opera építése pont egy gyorsan változó időszakra esett a világítástechnika szempontjából. Míg a csillárok hagyományos formája még a gyertya-világításhoz készült, légszesz fúvókás-, majd elektromos világításra alakították működésüket.

Célunk az eredeti, gyertyás világítással azonos hatású világítási kép kialakítása volt, miközben az épület mai funkciójához megkeresett jelentéstartalmak erősítésére, a világítási képek hangolására komplex világítási rendszert hozunk létre. Ennek megvalósítása a legkorszerűbb világítástechnikai eszközökkel, a szemlélő számára szinte észrevétlenül történik. A lámpák esetében nagyon sok falikar hiányzott, ezért az egy-, két- és háromkarú falikarokat az ötágú falikarok alapján rekonstruáltuk. A szivarfolyosóra és páholyfolyosókra az intim világítást biztosító falikarokat újonnan terveztük, törekedve arra, hogy részletgazdagságban illeszkedjen az eredeti darabokhoz. Ez a lámpatípus a Lumoconcept teljesen új fejlesztése: egy üvegcsőbe helyezett fényvető fólia mögé izzó került, az összhatás pedig a mozgó gázlángot idézi meg, tökéletesen illeszkedve a műemléki terekbe.

 

Bútorok

A ház eredeti bútorainak nagy része az idők során elveszett. Az Operaház raktáraiban fellelt valamennyi értéket képviselő darabot beterveztük, a hiányzókat pótoltuk, a meglévő beépített elemeket felújítottuk.
Azonban sok új darabra is szükség volt: az IO csapata egy gyönyörű bútorcsaládot tervezett, a belsőépítészeti koncepciót továbbfűzve. Ez az „Operakollekció” még sajnos nem tudott elkészülni, de bízunk benne, hogy erre is sor fog hamarosan kerülni. Az épület teljes és tökéletes egysége ugyanis csak akkor tud megvalósulni, ha a megfelelő bútorok és a textíliák is a helyükre kerülnek. A tervezett bútorcsalád egy hangszeranalógiára készült: a székek, fotelek vonós hangszerekként  jelennek meg, a kanapék mint orgona, az asztalok mint kottatartó állványok, stb. A teljes egyedi Operakollekció mind egységében, mind részleteiben közvetíti a fizikai térben megjelenő zeneiséget. Az egyes terek bútorozását az archív fotók alapján rekonstruáltuk, a beépített bútorok és mobíliák léptékükben megegyeznek az egykori darabokkal, de megfeleltetve a mai használati és komfortigényeknek.

studio, KVARC, Operaház, opera, előcsarnok, műemlék, Andrássy, Ybl, világörökség, rekonstrukció, felújitás, Budapest, épitészet

 

Textilek

A belsőépítészeti koncepciót Révész Eszter textilművész koronázta meg a legszebb, legpuhább anyagokkal. Az egyik legnagyobb kihívás volt a házban, hiszen eredeti textil szinte egyáltalán nem maradt fenn. Az archív fotókból, a színharmóniákból, az előképekből inspirálódhattunk, az adott helyiség formavilágához, motívumkincséhez, színeihez igazodva. Az archív fotókkal alátámasztható helyeken, mint pl. a szalonok és a büfé, a minél tökéletesebb, hiteles rekonstrukcióra törekedtünk.

Kikötőkkel, bojtokkal, hagymabojtfüzérrel díszített valódi pamutbársony függönyöket, a ház ornamentikájának stílusában tartott himzéseket, selyembrokát és selyemdamaszt falikárpitokat, bordűrözött szőnyegeket terveztünk. Óriási élmény volt, ritkán adatik meg ez egy építész életében.

 

Tervezett tércsoportok:

Előcsarnok

Oszlopcsarnok

Földszinti ruhatár

Patkómosdók

Kávézó

Félemeleti ruhatár

Közlekedők, páholyfolyosók

Király lépcső

Vörös szalon (Ünnepi szalon)          

Székely Bertalan terem (Királyi szalon)

Feszty bár (büfé és szivar folyosó)

Karzatlépcsők

Második emeleti szünettermek

karzati ruhatár

karzati előterek

karzati cukrászda

 

alkotók:

Építészet

Ybl Miklós, ZDA –Zoboki Építésziroda

Auditóriumon kívüli közönségforgalmi területek belsőépítészete:

Studio KVARC Kft

Simon Móni - vezető tervező

Haraszti Lívia

Alasztics Pál

Jószai Ágnes

Pálmai-Juhász Patrícia

Fehér Mariann

Kalász Dóra

Lukács Anna

Szilágyi Péter

Éliás Dávid

Harmadik emeleti terek:

Tőrös Ágnes

Botos András

Ferth Timea

 

Bútortervezés

IO - Hevesi Annabella, Bella Gábor, Czegle Fanni

 

Textiltervezés

Dreaming Threads - Révész Eszter

 

Kerámiaművész

Zakar István

 

Üvegművész

Szenteczky Boldizsár

 

Látványtervezés

Rónai András, Greypixel - Mátételki Ákos

 

Világítástervezés

MadebyLight - Haász Ferenc

 

Restaurátorok

 

Fémrestaurátorok

Magyar Éva­­­­

Tímás Lőrinc

Nagy Melinda

Rékasy Bálint

 

Festőrestaurátorok

Verebes Dóra

Seres András

Győri Lajos

Herling Zsuzsa

 

Farestaurátorok

Zágoni Péter

Kóbor Zsolt

 

Terazzo restaurátor

Payer Károly

 

Kőrestaurátor

Kovács Attila

 

Textilrestaurátor és textil szakértő

Nagy Katalin

Fellegi Eszter

 

© 2025 Adatvédelmi nyilatkozat

Login Form

  • Forgot your username?
  • Forgot your password?